fbpx

Bemutatkozás

Kovács Nóri meditációk bemutatkozás

Célom, hogy aki hozzám fordul, kérdéseire választ, problémáira megoldást találjon. A közös meditációk során fontos számomra, hogy megkönnyebbülten, feltöltődve távozzon mindenki. A problémától függően többféle meditáció alapú technikát alkalmazok.

Ha még sosem meditáltál, az sem akadály, biztosan nem távozol sikerélmény nélkül!

Hiszem és tapasztalom, hogy a fizikai világunk mellett létezik egy láthatatlan világ, mely megismerésével, felfedezésével az élet könnyebbé, szebbé válik. Nincs lehetetlen, bármit képes vagy megteremteni! Megtapasztalhatod, hogy nem vagy egyedül a nagy világban, mindig van segítség!

Sosem tudtam kiegyezni azzal az elmélettel, hogy szenvedni kell. „A szépségért meg kell szenvedni.” „A jó dolgokért mindig meg kell küzdeni.” „ha nem küzdöttél meg érte, nem fogod megbecsülni.”…stb. Ezeket mindig nehezen fogadtam el, nem értettem, ha jó, akkor miért kezdődik rosszal?

Ezt a hozzáállást hoztam magammal, és törekszem minden egyes meditációnk során arra, hogy a lehető legkevesebb szenvedés árán jussunk el közösen a megoldásig. Ennek a szemléletnek megfelelően a cél mindig az, hogy az az út, amerre szükséges mennünk a fejlődés, a problémamegoldás érdekében, az tetszetőssé váljon, mielőtt arra rálépünk. Célom, hogy a fájdalmat minimalizáljuk. Nem hiszem, hogy a szenvedés (esetleg önsanyargatás) által kerülünk közelebb a harmóniához. A tapasztalás, fejlődés, elengedés, bölcsesség és alázat, de legfőképp a szeretet és elfogadás teljes megélése vezet a harmónia felé. Előfordul, hogy útközben fájdalom ér, de a fájdalom megtapasztalása is emelkedhet egy olyan szintre, ahol ez nem egy kellemetlen érzés, hanem inkább elfogadása annak, hogy a fejlődés, változás része.

A meditációk során fantasztikus élmény látni és érezni, hogy az, aki hozzám fordul, ugyanazokon a tapasztalásokon megy keresztül, mint én: érzi és egyre tisztábban látja, ki ő valójában, egyre könnyedebbé, szabadabbá válik, megszabadul a problémáitól, életeken át hurcolt blokkjaitól a segítségemmel.

Rólam

2015-ben egy szerelmi bánat adta meg nekem azt a löketet, mely a meditáció felé sodort. Így visszagondolva, hihetetlen, hogy pont egy szerelmi bánat indított el az úton, hiszen sosem voltam az a nagy párkapcsolatokért rajongó valaki, a férfiakban sosem bíztam annyira, hogy lehetőséget adjak nekik arra, hogy a szívemet teljesen össze tudják törni. Nos, az életben vicces fordulatok vannak…

A szakítás olyan elviselhetetlenül fájt, hogy nem tudtam magammal mit kezdeni, a mérhetetlenül sok panaszkodás vagy a jól bevált alkohol és bulik kombó sem enyhítettek a fájdalmamon, így levettem az első könyvet a polcról, amit megláttam. Ez Salinger Richárd: Omyno – A visszatérés képlete című könyve volt. Nagyon megfogott, és meglepő módon, legalább amíg olvastam, nem fájt.  Mikor befejeztem a könyvet, elmentem megvenni a folytatást, a 2. Omyno könyvet. Sokat nevettem és arra lettem figyelmes, hogy a gondolataim egyre kevésbé forognak a fiú körül, vagy a fájdalmamon, hanem inkább saját magam körül: ki vagyok, miért vagyok itt, mi a célom, mire vagyok képes, mi értelme van a létezésnek…stb. Ezek a gondolatok korábban is foglalkoztattak, de valahogy sosem érdekelt annyira, hogy ennek valóban utánajárjak. Sokkal fontosabb dolgok kötötték le a figyelmemet, mint a munka, a barátok, a teendők, vagy, hogy még mit vehetnék meg a boltokban, amiktől jobban, szebbnek érzem magam.

Kovács Nóri meditációk fejlődés
Kovács Nóri meditációk fekete-fehérben, fényben

Ezúttal azonban nem. Elindult bennem valami, amit akkor még nem tudtam mi az, csak azt éreztem, hogy most ettől jobb. Úgy éreztem, új lehetőségek nyíltak meg előttem, az a bizonyos bármit tehetek, bárki lehetek életérzés. Ez nagyon tetszett. Éheztem a folytatást, alig vártam, hogy megjelenjen a 3. Omyno könyv. Szerencsémre csak pár hónapot kellett várni, és én folytathattam – akkor még csak az olvasás által – az utazásomat. Nem sokkal később elkezdtem Ricsi tanfolyamaira járni, amik nagyon gyakorlatias tanfolyamok voltak: kevés duma, sok gyakorlás. Lassan megtanultam meditálni, ami egy újabb teret nyitott meg az életemben, olyannyira, hogy rájöttem, ezt sokkal jobban élvezem, mint az akkori munkámat, ami az egyik nagy informatikai multi egyik apróbb üzletágának a menedzselése volt. Írhatnám, és szebben nézne ki, hogy sok gondolkodás, és alapos megfontolást követően felmondtam, de nem. Hirtelen született meg a döntés, viszont éreztem, ez az egyik legjobb döntés, amit hoztam életemben.

Korábban is éreztem, hogy szeretek segíteni másoknak, azaz imádom azt az érzést, amikor mások segítségére lehetek, de ez ennél több. Képes is vagyok segíteni másoknak megoldani életük problémáit, és elvezetni őket önmagukhoz. Mindezt szeretettel, türelemmel, kitartással, biztonságos térben. Egy-egy meditáció egy újabb darabka ént, illetve univerzum darabkát mutat meg, egy újabb darabját a nagy kirakósnak. Rájöttem, hogy egy teljesen új világ vár felfedezésre, ami nem máshol, mint bennünk, legbelül található.

Szabályszerűen rákattantam a felfedezésre, elkezdtem habzsolni a tanfolyamokat, előadásokat: tanultam Omyno-t, hangterápiát (hangfürdő), utaztatást előző életekbe, számmisztikát, védikus és nyugati asztrológiát, asztrozófiát, ayurvedát, hatha-yogát, kapcsolatfelvételt őrangyallal, belső mesterrel, szellemidézést, vagy épp ellenkezőleg, szelleműzést, hipnózist, energiakapuk használatát, ásást, kristályterápiát, Tarot kártyavetést…stb., belekóstóltam a Thetahealingbe, pszichodrámába, szomatodrámába, eljártam női körökbe, közös meditációkra, családállításokra, indiai jógik előadásaira, Krisna előadásokra, Pál Feri méltán híres előadásaira, pszichológiai előadásokra, az Anamé programba, igazából bármire, amit csak találtam és szimpatikus volt. A könyvek terén sem volt más a helyzet, talán csak annyi különbséggel, hogy azokat már célirányosan, őrangyalom/belső mesterem javaslataira választottam ki. A legtöbbje spirituális vagy pszichológiai témájú volt, egyet emelnék ki, ami abszolút nem ebbe a körbe tartozik, mégis eme téren járult hozzá a fejlődésemhez, az az Egri csillagok Gárdonyi Géza tollából. Tanulmányaimhoz, és a valóság meglátásához a legtöbbet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola adta és adja folyamatosan. 

A fejlődés folyamatos és ami talán még fontosabb: élvezetes. A mai napig tanulok, olvasok, fejlődöm, meditálok, hisz a mindennapjaim részévé vált. 

Jelenleg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola vasinava teológia mesterképzésében veszek részt.

Mára a megoldások, melyeket a leggyakrabban használok, akár a technikát, akár a témát illetően, bár természetesen a lefektetett alapokra épülnek, azok mára már a hozzám közvetlenül leérkezett megoldásokra épülnek, avagy egyre tisztábban EMLÉKEZEM, mely tudást sok szeretettel adok át mindazoknak, akik hozzám fordulnak. 😊

Mindezek egyvelegéből formálódott ki az, ami és aki jelenleg vagyok, és amivel a Te fejlődésedhez hozzá tudok járulni.